Ismét kozmopolita utazásokon vehettek velem részt, ezúttal a mesés Közel-Keletre látogatunk el. Aki ismer, tudja hogy kivételesen vonz ezen térség elsősorban történelmi és kulturális okokból. Ugyanakkor a gasztronómiában is van mit ellesni tőlük, és igyekszem is mind jobban elmerülni a kultúrájuk ezen aspektusában.
Többször jött már szembe a Shakshuka, amely mintha több ismert étel fúziója lenne – vagy éppen az öreg kontinensen “lopják” ezt a levantei csodát?
A shakshuka gyakorlatilag egy padlizsános -paradicsomos keleties fűszerezésü ragu, amelyet a végén tojással és feta sajttal bolondítunk. Különlegességét az ízek terén elsősorban a térségre jellemző markáns fűszerezése adja, vizuálisan pedig a raguval házasságot kötő tojás nyeri el az emberek figyelmét.
Na de valóban, hasonlít a mi lecsónkra, amely szerintem egy megkerülhetetlen klasszikus, és ha nem is mindenkinek top10-es étele, szeretni szoktuk a Kárpát medencében. Hogy valóban ez volna- e a Közel-Kelet lecsója, a bejegyzés végére kiderül.
Az alábbi összetevőkre lesz szükségünk
- 1 fej vöröshagyma
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 1 padlizsán
- 1 kaliforniai paprika és / vagy 1 kápia paprika
- 1 paradicsom
- 1 üveg sűrített paradicsom
- 5 tojás
- 300 gramm feta sajt
- Római kömény, piros paprika, koriandermag / korianderlevél
Úgy indulunk neki, mintha valóban lecsót készítenénk – apróra vágunk egy hagymát, és olajon pirongatni kezdjük, nemsokkal később megkínáljuk a fokhagymával is. Amikor a kettő elegye már barnás, érkezhetnek a paprikák. Én kevertem a kápiát és a kaliforniait, szeretem a kápia jellegzetes ízét. Azt hiszem bármilyen pirosas színű paprika jó lehet hozzá. Ugyanekkor jöhet hozzá a karikára vagy kockára vágott padlizsán is.
Ezek is piruljanak meg a hagymáknak is kijáró hőmérsékleten, őrizzék meg ropogósságukat.
5 perc hőkezelés, miután összeestek jöhet a sűrített paradicsom és az apróra vágott friss paradicsom. A paradicsom fog levet adni, de ha ez nem volna elég, pótoljuk.
Ebben a szakaszban kell gondoskodjunk az ízről is, és mivel a végén a tojások majd “pucéran” érkeznek, ne is óvatoskodjuk el. Só, bors, és az ízvilágot befolyásoló fűszerek jönnek: római kömény, őrölt koriandermag, piros paprika. A csípőset kedvelők számára itt csillanhat fel a chili, legyen az “igazi” paprika vagy csak pehely. A messzi keleten amúgy sem vetik meg az effajta jót, én azonban mindenki saját maga ízlésére bízom.
Keverjünk rajta, állítsuk közepresre a lángot, és hagyjuk hogy a fűszerek és a friss zöldségek egységgé forrjanak. Mehet fedő nélkül, a zöldségeink garantáltan puhák lesznek, célunk ezúttal hogy inkább mártás-szerű sűrűséget érjünk el.
Nagyjából 15 perc után a végső fázisba léphetünk. Fakanállal alakítsunk ki pici fészkeket az ételünkben. Ide érkeznek majd a tojások, egyszerűen üssük bele őket. Vágjunk fel közepes kockákra feta sajtot, helyezzük el őket egyenletesen a serpenyőben. Fedjük le, vegyük a legkisebbre a fokozatot, és hagyjuk újabb 10 percre magára. Az eltelt idő alatt a tojások megfőnek, az egyébként tömény feta sajt is meglágyul a kedvünkért, és egy ilyen látványt kell hogy elénk prezentáljon:
A shakshukára sokan tekintenek reggeliként (mondván, hogy ez csak egy paradicsomos rántotta), mások számára ez egy igazi főétel („hiszen ez egy lecsó! “ ). Én mindenkinek a maga bioritmusára és étkezési szokásaira bízom a kategorizálást. Annyi szent, hogy ez az étel jóval laktatóbb és töményebb, mint amilyennek talán elsőre tűnik. Reggeli napindítónak tökéletes, ha aznap a Kisalföldet kell kézzel felszántani, inkább ebédre hagynám ha az ember home officeban „tétlenkedik “.
A bejegyzés végére hagytam azt a végső megfigyelést, hogy ez valójában mégsem egy lecsó. Hasonló alapanyagok, hasonló lépések, de a vége azért mégis más. Jobb-e? Ízlés dolga. Ajánlom-e bárkinek? Mindenféleképpen.
Ezért a kis zöldségdarabolós feladatért cserébe kapunk egy zseniális vega kaját, amely szerintem tökéletesen illeszthető bele a diétába, igazi könnyed nyári étel.
Ha már nyári ételnek tituláltam, mindenképpen el kell készítsem majd nyílt tűzön is, ahol a zöldségek talán először a rostlapon kerülnek szorosabb barátságba hővel és füsttel, és csak utána kerülnek a serpenyőbe. Ha szépen alakul a nyár, arról is feltétlen beszámolok majd!
